Monday, July 28, 2025

शहर और जंगल - बापू के बन्दर

 बापू के बन्दर 


हम बुरा देख भी रहे हैं 

हम बुरा सुन भी रहे हैं 

हम बुरा कह भी रहे हैं 

हम बापू के बन्दर नहीं हैं 

जो हमारे बाहर है , वो हमारे अंदर नहीं है 


जब मदारी ही न रहा तो 

बंदरों को तो भूलना ही था खेल 

कल नुमाइश में लगी थी 

बापू के बंदरों की सेल 

' आइए बाबू साहब , आइए 

ले जाइए 

दो रूपये के तीन , दो रूपये के तीन 

साहिब बोले झाड़ते हुए जीन 


' क्यों बे लूटता है ?

नुक्कड़ वाला दुकानदार तो 

एक रूपये के तीन दे रहा है 

साथ में बापू फ्री दे रहा है ',

दुकानदार ने बिगड़ा - सा मुँह बनाया 

साहिब से फ़रमाया 

' लाइए , एक ही रुपया लाइए 

बोहनी तो करवाइए। '  


साहिब ने पर्स खोला 

अकड़ कर बोला 

' हूँ , अब आई न अक़्ल ठिकाने  

हमें ही चले थे बहकाने 

ठीक है , तीन बन्दर पैक कर दे ',

' लीजिए हज़ूर चेक कर लें  '

बंदरों को देखते ही साहिब चकरा गए 

बिन हाथों के बन्दर देख के घबरा गए 


' ऐ मियाँ ,

कौन ख़रीदेगा तेरे ये बन्दर 

इनके तो हाथ ही नहीं हैं 

इनमे पहले सी कोई बात ही नहीं है 

मुझे नहीं चाहिए ये बन्दर बिन हाथों के 

मुझे नहीं चाहिए  ये जीवन बिन साँसों के '

दुकानदार ने ग्राहक को तोला , समझते हुए बोला

' हज़ूर हाथों पे न जाइये 

बन्दर असली हैं , ले जाइये 


' कि हाथ जो कर रहे हैं चीरहरण   द्रौपदी का 

हाथ जो घोंट रहे हैं ग़रीबों का गला 

हाथ जो काट रहे हैं दूसरों के हाथ

हाथ जो मिटा रहे हैं अपनी ही ज़ात 

हाथ जो घोल रहे है ज़हर हर तरफ 

उन सब हाथों को रख कर एक तरफ 

अपने हाथों से बनाये हैं ये बन्दर बिन हाथों के 

और लेने हो तो ले जाइये श्रीमान 

वरना यहाँ तो 

बापू की गुडविल पर बिकता है सामान '


दुकानदार की डाँट से साहिब सकपकाया 

धीरे से बुदबुदाया 

' अरे भाई , ले तो जाऊँ   

पर इनके हाथ कहाँ हैं ?

इनके आँख , कान , मुँह सब खुले पड़े हैं 

आख़िर इनके हाथ कहाँ हैं ?

दुकानदार यूँ तो अंगूठाछाप था 

पर बेचने का हुनर उसके पास था 


आख़िर आप करोगे क्या हाथों का ?

दुकानदार ने झल्ला कर कहा 


' हाथ , हाथ , हाथ !

बुरा मत देखो , बुरा मत बोलो , बुरा मत सुनो 

क्या देखे फिर ?

क्या सुने फिर ?

बुरे के अलावा 

कही कुछ है देखने - सुनने को 

और फिर आदमी जो देखेगा 

जो सुनेगा , वही तो बोलेगा 

मैंने इसीलिए इन बंदरों के 

आँख , मुँह ,कान खुले छोड़ रखे हैं 

ताकि जब कभी भी 

इस धरा पर सतयुग आये 

तो रौशनी की किरणें 

इन बंदरों की खुली आँखों में समै जाएँ

आत्मा का  संगीत 

घोल जाये अमृत इनके कानों में 

और इनके मुँह से बह निकलें अमर प्रेम के पवित्र झरने


साहिब ने अपनी आँखों  पर पड़ा  

काला चश्मा हटाया 

कानों से रुई के ज़हरीले फोये निकाले 

और फिर धीरे से कहा ,

' ऐ भाई , मुझे वो बंदरों वाली कहानी 

एक बार और सुनाओ '


हम बुरा देख भी रहे हैं 

हम बुरा सुन भी रहे हैं 

हम बुरा कह भी रहे हैं 

हम बापू ही के तो बन्दर हैं।  


Friday, July 25, 2025

Hungarian Verbs

Οrdít - Scream , Shout 


 Οrdítok

Οrdítasz

Οrdít

Οrdítunk

Οrdítotok

Οrdítanak

------------------------------------------

शहर और जंगल - एलिज़ाबेथ ब्रूनर के नाम

 एलिज़ाबेथ ब्रूनर के नाम 


यही कही नाज्कनीज़ा की गलियों में 

पली - बढ़ी होगी एलिज़ाबेथ ब्रूनर 

यही कही सीखा होगा उसने 

घुटनिया चलना 

माँ की ऊँगली पकड़ 

घुमरिया फिरना 

माँ के सपनों में अक्सर 

एक स्वप्न  दस्तक देता था द्वार 

कोई बुलाता थे उन्हें 

क्षितिज के उस पार  

फिर माँ - बेटी चल ही पड़ी 

एक दिन दूना की लहरों को छोड़ 

बड़ा की पहाड़ियों के दूसरी ओर 

निकलपड़ी अनजान नगर में

पकड़ बेटी की अंगुली 

लिए आँखों में तस्वीर पैशत की 

धुँधली धुँधली 

माँ - बेटी का एक उदर था 

खाये कौन रहे फिर भूखा 

होंठों की मुस्कानों में 

दर्द दबा था रूखा - सूखा ,

रंगों के इस जीवन में 

जीवन यूँ भी बदरंग हुआ 

बंजारों की मानिंद  रही  घूमती 

लंका , लंदन , इटली , सिसली 

लेकिन रास न आया कोई ठौर  

दस्तक देती थी पूरब की भोर 

द्वारे आ पहुँची टैगोर

एक शाम के धुँधलके में 

माँ का जीवन रीत गया 

रीत गया , हाँ बीत गया 

हे परमेश्वर ! हे नाथ !

एलिज़ाबेथ हुई अनाथ 

रच डालीं फिर उसने 

सुन्दर सुन्दर रचनाएँ  

कर डालीं चित्रित 

मानव -मन की 

कैसी -कैसी पीड़ाएँ 

चित्रित करते करते पीड़ा 

ख़ुद ही बन बैठी पीड़ा ,

बेबस , लाचार 

मुड़ी - तुड़ी उँगलियों से 

फिसलती तूलिकाएँ ,

अब इन बेबस लाचार 

उँगलियों का चित्र कोई बनाये 

तो जीवन फिर मुस्काये।,

ओ संसार के कलाकारों !

मैं आमंत्रित करता हूँ तुम्हें 

उठाओ अपनी तूलिकाएँ 

और बनाओ 

एक अविस्मरणीय चित्र 

इन मुड़ी - तुड़ी बेबस 

लाचार उँगलियों का 

यूँ भी दर्द को तराशना 

और चित्र मैं ढालना 

सहज नहीं 

हाँ , यक़ीनन सहज नहीं 

क्योंकि सिर्फ मृत्यु के पास ही 

ऐसी तूलिकाएँ हैं 

ऐसे रंग हैं 

जिनसे 

तराशा जा सकता है दर्द को 

और फिर उस दर्द को 

सहजता से ढला जा सकता है 

एक चित्र में

एक उदास चित्र में 

एक बेरंग चित्र में 

एक सफ़ेद चित्र में। 

Sunday, July 20, 2025

शहर और जंगल- उदयपुर की बड़ी हवेली के नाम

 उदयपुर की बड़ी हवेली के नाम 


मुझे मालूम ही नहीं पड़ा 

कब एक छोटा - सा गाँव 

एक शहर में 

और फिर एक आधुनिक जंगल में 

तब्दील हो गया 

इस आधुनिक जंगल में तो 

मंगल ही मंगल है 

पाँच सितारा होटलों से उठती 

अंग्रेज़ी धुनों के शोर में 

दबकर रह गयी है  सरगम 

आलिशान बंगलों के सायों में 

दम तोड़ रही हैं 

पुरानी हवेलियाँ  

लेकिन ढाई सौ साल पुरानी 

यह बड़ी हवेली 

आज भी वैसी की वैसी है 

इसके आँगन की तुलसी से 

महक उठती है मन की मिट्टी 

इसके ओसरों में दीपक जलते ही 

जगमगा उठते हैं 

हृदय के गलियारे ,

मुझे इसके ओसरों में बने 

चिडयों के घोंसलों के तिनके ,

तिनके नहीं 

हवेली के पुराने पत्थर दीखते हैं

जिनमें माँ की असीम ममता 

और बापू का स्नेह करवटें लेता है 

बाऊजी की सोंटी  की ठक ठक

और अम्मा की सुराही से निकलते 

पानी की कुल कुल की आवाज़ 

आज भी कानों में मिसरी - सी घोल देती है 

एक अविरल झरने की मानिंद 

इसकी दीवारों में आज भी 

उठता है संगीत 

आज भी सूरज की पहली किरणों से 

झिलमिला उठती हैं इसकी पलकें    

इसके झरोखों से आज भी 

झील से उठती ताज़ा हवा बहती है 

इसकी  दीवारों से 

अब तक नहीं उतरा है 

रस भरी होली का रंग 

असल में 

मेरे पूर्वजों की यह हवेली 

कोई हवेली नहीं 

अपितु 

भारतीत संस्कृति का प्रतीक है 

एक लम्हे , एक सदी का 

कभी न मिटने वाला 

अतीत है 

इसीलिए यह बड़ी हवेली 

मुझे इतनी प्रिय है। 

  

Friday, July 18, 2025

Magyarul_ Coversation General

Ma 💯 az Indus 100❗
Napra pontosan ma van a 100. évfordulója annak, amiért a Hopp-kerti kiállítás neve Indus 100. Mi történt 1924. szeptember 20-án?

Egy széles körben olvasott hetilapban pecsételőkövek, drágakőgyöngyök, kagylóékszerek és agyagedények fotója jelent meg ezzel a főcímmel: Az első fénysugár egy feledésbe merült civilizáción: Új felfedezések India ismeretlen múltjából.

A fényképeket az Indiai Régészeti Felügyelőség akkori főigazgatója, Sir John Marshall tette közzé, mert a Mohendzsó-dáróban és Harrappában feltárt tárgyak semelyik addig Indiából ismert lelethez nem hasonlítottak. Marshall a cikktől azt remélte, hogy a hetilap művelt olvasóközönsége segítségére lesz az Indus völgyében feltárt leletek kapcsolatrendszerének meghatározásában.

Nem hiábavalóan reménykedett. Az Illustrated London News című, hetente megjelenő magazinnak valóban nagy olvasóközönsége volt, és a 1920-as években már rendszeresen kísérték fényképek is az írásokat. A magazin népszerűségét jól mutatja, hogy még Verne Gyulánál is megjelenik: A regény szerint a világkörüli útra induló Phileas Fogg fényképét is az Illustrated London News hozta le. Az Indus-völgyi leletek első fotói így valóban széles közönséghez eljutottak, és volt is olyan művelt olvasó, aki felismerte őket. Válaszát a magazin következő heti számában közölte - Hogy stílusosak legyünk, egy hét múlva árulom el, mi volt az.

Ha szeretnétek hamarabb megtudni, gyertek el a Hopp-kertbe a Kulturális Örökség Napjain. A program itt található: https://hoppmuseum.hu/.../199-KON_Kulturalis_Orokseg_Napjai 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Indus centenárium tiszteletére elindítottam az Indus.hu honlapot, aminek Facebook oldala is van. India régészetéről szóló hírekkel, érdekességekkel jelentkezem. Olvassátok, kedveljétek, kövessétek tetszésetek szerint.

--------------------------------------------------------------------------------

éve a mai napon öregedett 2000 évet India.
Mi történt 1924. szeptember 27-én?
"Figyelemreméltó felfedezések Indiában" címmel egy rövid cikk jelent meg az Illustrated London News hasábjain. Ez az írás válaszolt arra a kérdésre, amit Sir John Marshall egy héttel korábban tett fel: vajon milyen korúak és milyen kulturális kapcsolatokkal rendelkeznek az Indus-völgyi lelőhelyeken addig feltárt leletek?
1924. szeptember 27-én Archibald Henry Sayce asszíriológus jelentette meg válaszcikkét, amiben kijelentette, hogy a Mohendzsó-dáróban és Harappában feltárt leletek még figyelemreméltóbbak és megdöbbentőbbek, mint amilyennek Marshall vélte őket. Párhuzamaik ugyanis Mezopotámiaból és a környékéről kerültek elő, mégpedig a Kr. e. 3. évezredből. Állítása szerint „a felfedezés új történelmi távlatot nyit, és valószínűleg forradalmasítja az indiai civilizáció koráról és eredetéről alkotott elképzeléseinket.”
1924 szeptembere előtt India ősisége a kutatók számára ismeretlen volt, ezért a világ egyik fiatalabb országaként tekintettek Indiára. Legismertebbek a Nagy Sándor korabeli leletek voltak a Kr.e. 4. századból. 1924 szeptemberében fény derült arra, hogy az Indus-völgyi civilizáció már 2000 évvel korábban létezett. Virágzó városai Egyiptom és Mezopotámia ősi városaival voltak egykorúak. Így öregedett pusztán egy hét leforgása alatt 2000 évet India.

Az Indus-völgyi civilizáció nemzetközi felfedezésének századik évfordulója alkalmából rendezett INDUS 100 plakátkiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kertjében jövő év februárjáig ingyenesen látogatható:
-----------------------------------------------------------------------------------------



Kedves Olvasók!


Szeretettel várok mindenkit ma 16 órakor a Művészetek Völgye Zenés versimpro programján Vigántpetenden, a Kaláka Versudvar új helyszínén!

A versek is újak lesznek: a Magvetőnél most megjelent, Szeleknek fordít című kötetemből olvasok fel.
Fellépnek még: Gryllus VilmosSzabó T. Anna

További információ:
https://www.facebook.com/muveszetekvolgye
https://www.muveszetekvolgye.hu/program/218

Sok rajongót!

Milyen szép nő, elegáns.


A gyerekek gyönyörűek, akárcsak a mamájuk és az írásai


Még mindig nagyon jól áll neked ez a kék! Pompás választás! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!


Csodálatos gyermekek!

Gratulálok, kedves Krisztina Tóth!

De sajnálom, h pont egy időben leszünk a Katlanon! (Szabó T. Annával és Oroszlán Anikóval beszélgetünk Shakespeare kapcsán a nagyharsányi Bölcsészudvarban pont akkor)... de majd igyekszem bepótolni a dedikációt. A kötet már megvan, és nagyon szeretem!



Mi (két nő) nagyon jól éreztük magunkat Catania nagyon sok szépséget és különlegességet rejt, kertekkel, templomokkal, éttermekkel, piacokkal. Tájékozódni kell és a kevésbé biztonságis helyekre éjszaka nem kell menni.

A keleti part felfedezéséhez kiváló. Főleg vonattal, de busszal is jól leher (érdemes) közlekedni. 1 hétbe kb Catania / Szirakúza/ Etna / Taormina / Savoca / Alcantara szurdok / Isola Bella fér bele. Mi cataniaban majd Giardini Naxosban közel a Taormina Giardini állomáshoz laktunk. Ajánlom cataniából Taorminába áttelepüléshez a FerroviaCircumetnea-t, egy egész napos csodálatos kisvonatozás az Etna körül, át a pisztácia hazáján. Taormina autóbusz állomás központtal pedig van olyan buszjárat amire 1-3 napos jegyet lehet venni és az összes felsorolt és fe nem sorolt látványossághoz elvisz. (Sok helyre autóval eljutni lehetetlen és ha mégis akkor lehetetlen parkolni.

Gyönyörű vagy! Cukor ez a kép. 🙂
  • Reply
  • See translation












Thursday, July 17, 2025

शहर और जंगल - एक और कविता

 एक और कविता 


एक और कविता 

एक और गीत 

एक और ग़ज़ल 

किसके लिए ?


अख़बार में बासी ख़बर  के लिए ?

लपटों में घिरे शहर के लिए ?

सीमा पर तैनात सिपाही के लिए ?

राह में भटके हुए राही के लिए ?


कुछ परिचित , कुछ अपनों के लिए  ?

कुछ यादों कुछ सपनों के लिए  ?

कुछ गिनी -चुनी तालियों के लिए ?

कुछ ख़ास चुनी गालियों के लिए ?


या सिर्फ इसलिए कि चंद पैसे आएँगे  

और हम 

कुछ दिन और पान खाएँगे ?


अभी रचने ही होंगे मुझे छंद कई

ऐसा तो कोई अनुबंध नहीं 

फिर  क्या लाचारी है 

क्यूँ क़लम मुझ पर भारी है ?


एक और कविता , एक और गीत , एक और ग़ज़ल 

मैं नित रच जाता हूँ 

और शाम के मुसाफ़िर सा थक जाता हूँ 


Magyarul_ Madam

 Holnap és holnapután lesz a Translation - Transmission and Subversion szeminárium a tanszékünkön a kelet közép európai munkacsoport szervezésében. Ld. a programot a megjegyzésben. Mindenkit örömmel várunk!

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Cseppkő a Rablók barlangjánál


----------------------------------------------------------------------


Feltöltődés

-------------------------------------------------------------------------------------


Ez a Delhi és környéke vihar? Iszonyat mi volt itt Gurgaonban pár napja. Fák kidőlve a parkban, nénit földhöz vágta a kapu előtt a szélvihar, villám csapott fába, irgalmatlan víz mindenütt.


-----------------------------------------------------------------------------------------


Ma este a Stuart Mária című Schiĺler darabot néztük meg Lőrinccel. Sejtettem, hogy jó lesz, de erre nem számítottam. Fantasztikus együttes a Stúdió K.; gyönyörű előadás, kitünő szinpadi megoldasok.


-----------------------------------------------------------------------------------


Ma délután Mukesh Srivastava -val találkoztam. Mindig örömmel beszélgetek vele tervekről, emberekről, tanulásról, munkáról, egyetemről. Hálás vagyok neki, hogy olyan sok szeretettel támogatja a tanitványaimat, barátaimat.

— at California Coffee Company.---------------------------------------------------------------------------------------------

Images

 Image by Olga Ozik from Pixabay

Tuesday, July 15, 2025

शहर और जंगल - ख़ून

 ख़ून


ख़ून का कोई नाम नहीं होता 

ख़ून की कोई ज़ात नहीं होती 

ख़ून का कोई मज़हब नहीं होता 

उसका रगों में 

या रगों के बाहर 

बहने का भी 

कोई अर्थ नहीं होता  

ख़ून तो 

बस वो ही एक क़तरा होगा

सीमा पर तैनात सिपाही के 

सीने से जो टपका होगा।  

RAV _ Geet

 एक ताजा गीत 


गीत

सबकुछ ठीक ठाक है फिर भी मन उदास है

सूरज की किरणें आतीं हर दिन भिनसारे 

चिड़ियां भी चीं चीं करती हैं द्वार हमारे 

कोयल की वाणी में भी कितनी मिठास है

सबकुछ ठीक ठाक है फिर भी मन उदास है


नीले पीले लाल गुलाबी फूल खिले हैं

छेड़छाड़ करते कलियों से भ्रमर मिले हैं

मखमल जैसी कोमल फैली हरित घास है

सबकुछ ठीक ठाक है फिर भी मन उदास है


 महानगर में एक हमारा भव्य भवन है

नौकर चाकर हैं घर में भी अपनापन है

मंत्री जी का बेटा अपना बहुत खास है 

सब कुछ ठीक-ठाक है फिर भी मन उदास है


नदियां भी कल कल ध्वनि से संगीत सुनातीं

और हवायें रोम रोम पुलकित कर जातीं

सुन्दर वातावरण हमारे आसपास है

सब कुछ ठीक-ठाक है फिर भी मन उदास है

राम अवध विश्वकर्मा

Monday, July 14, 2025

छोटे छोटे सुख

 छोटे छोटे सुख 


हम लड़ते हैं 

अपने लिए 

अपने घरों के लिए 

और अनजाने में ही 

बन जाते हैं अजनबी 

और जब 

ज़मीन के सीने पर 

हम जगह जगह 

दीवारें चिनवाते हैं 

हमें ख़ुद 

मालूम नहीं पड़ता 

हम , कब और कैसे 

अपने छोटे छोटे सुख 

अपने ही हाथों 

चंद ईंटों में 

चिन जाते हैं।  


U-TALK

 Dear Editor , 


It is a great achievement to fing U-Talk magazine at the desk of ' South Asian Culture and Literary  Event organised by Ibn Haldun University , Istanbul Turkiye. Mr Rajeev Kumar , director of UMRAN can be seen with esteemed scholars in the photographs of the event. Surely , another feather is added to UMRAN 's crown .

Undoubtedly , great initiative to bring excellent articles on Kabir , the great Inidan poet . Now and then we find articles on Kabir in Hindi language in different literary magazines but U-TALK has opened a new avenue to English readers about the journey of Kabir . 

UMRAN should be congrtulated for the efforts to teach downtrodden children and opening SLY library for them . Poetry in English , Urdu and Hindi language was really refreshing . Articles and stories on women empowerment has raised many questions to the society .

Pages dedicated to Art , Craft and Culture have depicted the varied colors of Indian diversed art and culture . It is good to see that there is an space for paintings too . Amateur photographers have also been provided an stage by U-TALK . It is a complete magazine covering almost everything concerned in our daily life viz. Health , Travel , Culture , Art , Poetry , Literature , Photography etc . KUDOS to the editorial team and the editor of U-TALK .


- I K Angiras 

New Delhi 

Sunday, July 13, 2025

Delta Lingua Advertisement

 Please subscribe above multi - language channel to promote the exchange of languages , which leads to exchange of culture and literature also .

Final Geet _राह आसान नहीं है

 दर्द के समुन्दर में    पीड़ा की धार है 

आँसू की कश्ती में जाना उस पार है 


कोई तूफ़ान नहीं है , राह आसान नहीं है 



काँटों की पलकों में , आँसू छिपाती है 

सीने में   अपने ही   ग़म को सजाती है 


शाख़ अनजान नहीं है , राह आसान नहीं है 




क्षण भर का हँसना है , बरसों  का रोना है 

जाने किन हाथो का , मानव खिलौना है   


एक   पहचान नहीं है , राह आसान नहीं है 




महलों की छत पे वो ,जी भर बरसते हैं 

निर्धन के खेत पर ,  सूखे तरसते हैं 


मेघ नादान नहीं हैं , राह आसान नहीं हैं। 


Saturday, July 12, 2025

शहर और जंगल - आधे अधूरे

 आधे अधूरे 


इक गुमनाम सुबह 

धड़कनों में बो कर इक अंकुर 

लौट गईं तुम 

पर बहाव कहाँ रुकता है 

बांधकर नई - नई परिभाषा में 

अनकही अनजानी भाषा में 

पिरोता रहा अपनी धड़कनें 

पर तुम न बाँच पाईं अर्थ 

अनुवाद करते करते 

गुम हो गए शब्द  

चूड़ियों की मधुर झंकार का 

संगीत भी बीत गया 

अकेला दर्द भी रीत गया 

कही भी दूर दूर तक 

कोई शोर नहीं गूँजता 

कौन डस गया 

झरने की मीठी कल कल ?

प्राण गलते रहे जल जल 

कोई भी लहर 

वापिस नहीं आई किनारे से 

और हम आधे अधूरे से 

जोड़ते रहे बालू पर 

घरौंदे टूटे हुए।  

Tuesday, July 8, 2025

शहर और जंगल - एक और युद्ध

 एक और युद्ध 


घर की चारदीवारी में 

घुटती बीवी की आकांक्षाएँ 

बच्चों की टूटी स्लेटें 

और दफ़्तर में साहब की ख़ुशामद 

जब छोड़ जाती है दिल पर 

एक कसैली  कड़वाहट 

व्यवस्था की एक एक  शाख़ 

फूँक डालने का आक्रोश  

जब रात में 

टूटी चारपाई पर 

बेतरतीबी से सोये बच्चे की 

मीठी मुस्कराहट के साथ 

बह जाता है ,

तो मैं एक बार फिर से 

शान्ति की प्रतिमा बन 

साधना करने लगता हूँ 

अंदर छिपे  ईमानदार इंसान  की , 

पर अब और नहीं सहा जाता 

यह बात मुझे 

पहले भी कई बार बताई गयी थी -

अधिकार मांगने से नहीं मिलते 

इस युग में

विस्फोट की भाषा 

समझना ज़रूरी है 

और मेरे अंदर का सिपाही 

तैनात हो जाता है 

एक और युद्ध के लिए। 

Friday, July 4, 2025

Final Geet - ज़िक्र ही करे ना जो

 दिल की पुकार का, मुफ़लिस के प्यार का ।

टूटे  से    साज़  का ,   डूबी  आवाज़  का ।

ज़िक्र ही करे ना जो , गीत ही वो क्या.....?




पंछी की  प्यास का , बादल की आस का ।

इतिहास  काल  का , आगे के  साल  का ।

ज़िक्र ही करे ना जो , गीत ही वो क्या......?




लाजो की लाज का , जलते से आज का ।

 टुकड़ों के काँच का , उठी  तेज आँच  का ।

ज़िक्र ही करे ने जो , गीत ही वो क्या.....?




ग़ैरों के  घाव का ,   डूबी सी नाव का 

टूट गए भाग का , तन - मन की आग का 

ज़िक्र ही करे ने जो , गीत ही वो क्या 



कवि - इन्दुकांत आंगिरस

Thursday, July 3, 2025

शहर और जंगल - अंतरराष्ट्रीय बालिका वर्ष

 अंतरराष्ट्रीय  बालिका वर्ष 


काशी से पधारे 

साधू महात्मा के चरणों मैं 

गर्भवती दुलारी ने 

जैसे ही शीश नवाया 

' कन्यावती भव ' का 

आशीर्वाद पाया 

दुलारी झटके से दो क़दम पीछे हटी 

उसकी आँखें रह गयी फटी की फटी 

' महाराज ! आप तो अन्तर्यामी हैं 

मैं तो पहले ही  दो  पुत्रियों की माता हूँ 

फिर एक और !

मुझ दुखिया को कब मिलेगा ठौर ? '

साधु का चढ़ गया पारा 

वह क्रोधित हो हुंकारा 

' चुप कर मूर्ख , पुत्री ही होगी तेरे 

इतना भी नहीं जानती 

समय को नहीं पहचानती 

पूत बन रहे हैं कपूत 

आज ढूँढने पर भी नहीं मिलता 

श्रवण कुमार 

यूँ भी 

यह अंतर्राष्ट्रीय बालिका वर्ष है 

सावधान !

अगर इस वर्ष जन्मा तूने पुत्र !

आज सिर्फ 

लक्ष्मीबाई  जैसी 

वीरांगनाओं की हैं दरकार। '

 

Ghazal - RAV _ Lesson

 आज का तरही मिसरा

'फूलों की तर्ह आपका किरदार ही नहीं' 

रदीफ़ - ही नहीं

क़ाफ़िया - किरदार, अखबार, दीदार, सरका, बीमार ,लाचार, अनुसार ख़ूँख़ार, अम्बार, दस्तार आदि

निवेदन - इस मिसरे को मतले में न लें। अन्य किसी शेर में गिरह लगा सकते हैं।

बह्र है

मफऊल फाइलात मुफाईल फाइलुन

221   2121 1221 212

Wednesday, July 2, 2025

शहर और जंगल - बैसाखी पर लटका ईमान

 बैसाखी पर लटका ईमान 


बेबस देखता है 

किसी गहरी खाई में 

अपने ही टुकड़े 

हर तरफ़

दरारें ही दरारें 

आती हैं नज़र ,

मैं कहाँ तक लगाऊँ 

इश्तहार इन सब पर 

इस आकाश के क्षितिज भी 

न जाने कहाँ खो गए ,

कटे पंखों वाले परिन्दें भी 

उड़ने की कोशिश मैं 

थक कर सो गए ,

आओ , आओ 

इनके जागने से पहले 

हम इस जंगल में 

आग लगा दें 

और इंसानियत के 

जितने भी मूल्य हैं 

उन सब को भुला दें। 

Tuesday, July 1, 2025

शहर और जंगल - सलीब का मूल्य

 सलीब का मूल्य 


तुम्हारी आवाज़ 

कई बार टूटी है 

दीवारों से टकरा कर 

भीड़ ने कई बार 

कुचली है तुम्हारी आवाज़ 

बेहतर होगा 

तुम कपडे उतार लो 

वर्ना भेड़िये फाड़ डालेंगे इन्हें 

यक़ीन मानो 

तुम्हारी देह में  कीलें 

बिलकुल नहीं ठोकी जाएँगी 

वैसे भी 

सलीब पर टँगने का 

अब मूल्य  नहीं रहा।